A nevem Benkő Sándor.
Mivel nem áll messze tőlem a gazdálkodás, és már rendelkezek bizonyos alapvető ismeretekkel, belelátok olyan folyamatokba, melyek talán egy hétköznapi ember számára nem teljesen világos, valamint észrevettem a monotonitást is. A 2 leginkább monoton feladat egy növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságban:
Hõmérséklet vezérlés: a palánta nevelés során a hőmérséklet értékek állandó szinte már robotszerű figyelése, így ezzel is óvva a palántákat a fagyás veszélyétől a palánta neveldében, illetve a túl magas hőmérséklet esetén viszont szintén kárérheti a palántákat mert felnyúlhatnak. Ezáltal nehezen kezelhetőbbé vállnak.
Locsolás: a locsolás hozzátartozik a növények alapvető szükségleteinek kielégítéséhez. A kiültetett, vagy még kiültetésre váró palánták esetében sem szabad ezt elhanyagolni. A víz valamint tápanyag optimális szinten tartása hozzájárul az egészséges gyökérzet, lombozat, később pedig az ízletes és zamatos termés éréséhez. Minden növény kultúra más más vízigénnyel rendelkezik.
Ez a két feladat bár egyszerűnek tűnik viszont mégis rengeteg figyelmet, szakértelmet és időt igényel. Ezért most egy olyan rendszert fogok bemutatni, mely azért lett kifejlesztve, hogy ezt a terhet levegye a gazdákról.
Természetesen léteznek a projektemhez hasonló rendszerek, viszont a képességeik korlátozottak, illetve a telepítésük, valamint későbbi bővítésük jelentős költségeket ölelhetnek fel.
Munkám során csepegtető szalagos öntözést használtam a gazdaságot alkotó 4 fóliasátor locsolására (Egy fóliasátor 35 x 12 Méter) A vízellátást egy fúrott kút biztosítja számunkra illetve egy 1000L -es IBC tartály.
Egy olyan alkalmazás elkészítése volt a cél, mely lehetővé teszi a kis illetve háztáji gazdálkodást végző személyek számára, hogy kényelmesen figyelemmel kisérhessék a növények palánta korától való fejlődését, valamint azok locsolását tudják végezni a felhasználók akár távolból is.
Mivel ma már egyre inkább elterjedé válltak az okos eszközök (telefon, óra, táblagép, TV) ezért esett a választás a webes felületre. Ezen eszközök Támogatják az online szolgáltatásokat, és szinte minden napos a használatuk
Az értékek figyelését egy Node MCU ESP8266 modul végzi. Bizonyos a felhasználó által előre meghatározott intervallumokban elvégzi az értékek mérését, majd azokat felviszi egy adatbázis szerveren elhelyezett táblába. Amellett hogy felviszi az értékeket le is tudja kérdezni, hogy szükséges e beavatkoznia a rendszerbe. Az éppen aktuális fűtési technika meghibásodása mellett beépítésre került egy vészmód is, mely esetben a rendszerünk bekapcsolja a vésztartalékként elhelyezett elektromos fűtőtestet. így óvva meg a termést a fagytól.
Ezt egy külön mikrovezérlővel oldottuk meg, mely azonos típusú a fentebb említettel. Ugyanúgy vezeték nélküli kommunikációt használunk az adatok felvitelére illetve lekérésére. Mivel nagy mennyiségű viellátást kell biztosítanunk, itt már elengedhetetlen volt a nagyobb hálózati feszültséggel működő fogyasztók beiktatása a rendszerbe. Ezek vezérlése mikrovezérlőkkel valósult meg relékkel kiegészítve azokat. Mivel nem csak 1 hanem 4 fólia sátor van így azok mindegyikét egy egy erre a célra kíválóan alkalmas hunter Rn 150 FC solenoid szeleppel oldottuk meg. Ezek mindegyike 24VAC feszültséggel üzemel
A Hálózati feszültséggel (vagy a mikrovezérlő kimeneti teljesítményét már meghaladó) dolgozó eszközök miatt beépítésre került a 8 csatornás relé modul is. Mi csak 6 relét használunk ki rajta de ezzel bebiztosítjuk a rendszer további bővítésének lehetőségét. Több szelep beigtatása a rendszerbe, vagy több eltérő teljesítményű szivattyú. 4 Relé vezérli a szelepeket további kettő a szivattyúkat. A fúrott kútra felszerelt szivattyunk 750W a tartályban elhelyezett szivattyunk pedig 1100W teljesítményű. Ezt már nem bírná el a mikrovezérlőnk. Megoldhattuk volna egyenként is külön külön relékkel az egyes komponensek vezérlését, de az több vezetéket illetve átkötést eredményezett volna, melyet inkább mellőztünk .
Munkánk több különböző megoldást is kipróbáltam, melyek közül a 2 mikrovezérlős wifi alapú kommunikáció tűnt a legalkalmasabbnak a feladatra.
A hőmérséklet értékeket DS1820B szenszor segítségével mértük. Kicsi a fogyasztása, de nem alaklmas páratartalom mérésre.
1. verzio: Arduino uno küldi RF komunikációval az adatokat , majd az az RF csatornán fogadja szortírozza, és felviszi az adatbázisba
A Node mcu, amely fogadja az Serial portján Rf kommunikációval küldött jelet.Majd azt felviszi egyenként az adatbázisba.
Elektronikusan vezérelt vízelosztó egy bemenet és három kimenet
Csepegtető öntözőcsövekkel ellátott fóliasátor működés
Email: | benkosandor96@gmail.com |
Tel.: | + 421918417162 |
Facebook: | benko.sandor.79 |